Hm, írhatnék a két animéről külön-külön is. Végül is eltelt egy szezon az első sorozat befejezése és a második indulása között, mégis eléggé egy egésznek tekinthető a kettő, és ha már úgy estem neki, hogy megnéztem mindkettőt, akkor legyen ilyen formájú ez a bejegyzés is.

Érdekes módon anno, amikor ezek mentek Japánban a tévében, már nézhettem volna én is, mivel anime szeretetem nem sokkal korábban született meg. Arra még emlékszem, mekkora "hájp" övezte akkoriban a magyar anime szubkultúrában az egyes részek megjelenését, ami azért is nagyon nagy számnak számított (szóismétlés ftw), mert akkortájt nem nagyon néztek az emberek futó sorozatokat, inkább csak a nagyon elvetemültek. Miért? Hm, jó kérdés, sokan úgy voltak vele, nem bírnák ki, hogy két rész között 1-1 hetet kell várniuk, míg másoknak a nehézkes beszerzés jelentett gondot (ekkor még virágzott az eMule biznisz keményen, és örültünk ha volt torrent).
Na de ne merüljünk nagyon bele a nosztalgiázásba, amiért nem néztem, az az volt, ami szerintem alapvetően nagyon jól bemutatja az emberek dezinformálási hajlamát, szóval azért nem néztem, mert mindenki azt hajtogatta, mekkora jó fegyveres jelenetek vannak benne, meg Revy milyen állat, ahogy kicsinál mindenkit, stb. És őszintén szólva, ki a halál néz gyilkolászásért animét? Én nem.

Átlagos japán aktakukac átlagos japán multinál. Átlagos munka átlagos embereknek, átlagos életvitelhez. Egy nap furcsa megbízást kap aktakukacunk, el kell vinnie egy kompromittáló lemezt valahova messzire az óceáni térségbe, ami még egy lenne a szokásos utazások közül, csak éppen "kalózok" csapnak le rájuk, és fegyvert szorítanak aktakukacunk fejéhez. Mint mindenki másnak ebben a helyzetben, neki is lepereg szemei előtt az élete... a különbség az, hogy a film nem szakad meg. A fegyveresek magukkal viszik, és sok egyéb történés végén aktakukacunk megszűnik létezni a civilizáció számára. Üzleti útján furcsa mód elhunyt. Ennyi. Rock, mert így hívják újonnan szerzett ismerősei, hirtelen a helyi alvilágban találja magát, az élete felforgatva, jövője semmi, egyetlen "barátai" pedig nem restek a másvilágra küldeni azokat, akik ellenkezni mernek velük... Ebben a világban kell feltalálnia magát Rocknak, és megtalálni a saját helyét, vagy éppen most tényleg elveszítheti nem létező életét.

Amiért most elkezdtem nézni, az pont az volt, hogy nézzek valami lövöldözős cuccot, "a változatosság gyönyörködtet". Na meg emlékeztem rá, hogy ez kellően vidám is, szóval nem olyan hardcore gyilkolászós lélektani szutyok. Amiért megfogott egy idő után, és amit igen jól kidomborítottak a második évadban, az az volt, hogy ez az anime szerencsére messze nem csak az értelmetlen fegyverpárbajokról szól. Egy megjegyzés így a gondolatmenet közepére: aki szerint az animében látható akciójelenetek realisztikusak, az menjen el valami orvoshoz. Szóval a poénok és a fegyverropogás mögött ott van a mélyebb tartalom, ami sokkal inkább a fegyverek mögött álló emberekre fókuszál, mint a golyók hegyére tűzöttekre.
Így összességében azt mondanám, hogy kicsit savanyú szájízzel fejeztem be a sorozatot, ami nem azért volt, mert hogy hiányzott volna belőle valami, csak épp a mondanivaló... Még akkor is, ha voltak részek, amikor nem láttam volna be, hogy tud ez az anime túlnőni az értelmetlen fegyveres gyilkolászós klisén.

Mivel ezt inkább kedvcsinálónak szánnám, mint a látottak megvitatásának olyanokkal, akik ismerik az elejétől a végéig, nem igazán mennék bele nagyon részletekbe. Maga a történet a vége felé egyértelműen erősebb, mint a korai részekben, amihez igazán korrekt animáció és sok vér társul (szerencsére az anime készítése idejében még nem volt divat a különféle csonkítások nagytotálban való szerepeltetése). Nem nagyon emlékszem gyengén animált jelenetekre, bár mintha néhol igencsak vékony pengén táncoltak volna - de lehet szándékos volt. Karakterdizájn elég szokványos, hogy mindenkinek tetsszen, ezen a téren ne várjunk csodát tőle.
Zenei téren sikerült jó OP/ED-t választani, az opening alatt hallható, azóta már kultusszá vált MELL dal nem véletlenül tette az énekesnőt eléggé ismertté, az ending meg habár eléggé meglepő elsőre hallva, mégis valamiért nagyon passzol az animéhez. Legyünk őszinték, jól ráéreztek a készítők.

Az OZC féle BD-ripekkel néztem, a csapat szerint japán BD forrásra tolták rá az amcsi DVD-kről rippelt subokat. Negatív következménye, hogy hivatalos angol sub, amit annyira nem kedvelek, nameg elég furcsán sikerült így berakniuk, hogy gyakran olyan sorok is be vannak középre két sorba törve, amik simán kiférnének a widescreen képre. Először picit idegesítő volt, összességében szokható. Főleg az elején voltak benne elgépelések is, amiket azért nem várnék egy hivatalos subtól, de nem kizárt, hogy a BD-re átültetés közben a subber csapat követte el őket, ki tudja? Összehasonlításképpen nem néztem meg a DVD-ripeket, és mivel nem egy mai anime, lehet nem érdemelné meg a FullHD-t, de ha valakinek nem számít a letöltési méret, akkor cserébe egy tényleg jó minőségű cuccot kap, viszonylag értelmes felirattal.

Habár jobban szerettem volna egy más befejezést, és ha talán kicsit többet megtudunk egyes szereplőkről, még jobbá tehette volna, az összes számomra negatívummal együtt is nagyon jól vizsgázott az anime. Egy tartalmas, izgalmas sorozat, sok akcióval és többlet mondanivalóval, azt hiszem pont ezért lehet az, hogy sok embernek tetszik, és hogy mások pont másért szerethetik, mint én. De ez az élet szépsége, ajánlom mindenkinek.